Nyomtatás Tőttős Magyar nyelvű helynév Magyarországon Baranya megye Csikóstőttős településén. Adatai 1978 : Tüttős *** 1978 : Tűtős *** 1978 : Tüjtős *** 1978 : Tüttös *** 1978 : Töttös *** 1978 : Títis *** 1978 : Tidis *** 1724 : Tötés *** 1687 : Tetős *** Toldalékos alakok Tüttősön, Tüttősrü, Tüttősre, Tüttősi Más nevei Csikóstőttős Információk a helyről és a névről "– T: 1782 ha/3096 kh – L: 1254. A török hódoltság valószínűleg folyamatosan lakott helység. A 17. század végén lakói magyarok és elmagyarosodott délszlávok voltak. Valószínűleg a 18. század végén német lakosság érkezett ide. A múlt század elejétől a lakóknak több mint fele német. 1930-ban 688 magyar és 871 német anyanyelvű lakta; 1970-ben 977 magyar és 283 német élt itt – P. sz. “Régenten csak tőttősnek neveztetett; nevét onnan vette, mert nagy mocsárokkal körül véve lévén sok tőttések csináltattak. Későbben, miután ezen mocsárokban rendkívül sok csikok tartozkodtak, Csikostőttősnek elneveztetett”. – A N. E. T. 10–8/1957. sz. határozata alapján 1957-ben Dombóvárhoz csatolták Csikóstőttős északi határából a Békató, Gunaras, Vasmán nevű területet. – Csikóstőttős 1975. I. 1-től Tolna megyéhez tartozik. Csikóstőttős [1799: Csikos Töttös: Vályi 3: 525; 1510: Tutus: Csánki 3: 455]. A Tőttös hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. (Bővebben lásd Töt tös község nevénél.) A megkülönböztető szerepű Csikós- ~ R. Csíkos előtag bizonyára a m. csík halnévnek a -s képzős származéka, s azzal kapcsolatos, hogy a falu alatti rétekben, vizekben sok csík élt. Később a m. csikós foglalkozásnév magához hasonította. (FNESZ. 164., 657.). Gyűjtötte: dr. Pesti János főisk. docens. – Adatközlők (az 1963-as gyűjtés idején): Banó János 72, Forgács Ferenc 72, Forgács Ferencné Dicső Erzsébet 69, Hódosi Jánosné Deli Rozália 66, Nagy Ferenc 70, Szilvási János 52 é. Az 1978-as ellenőrzéskor: Dobszai Ferenc 62, Koch Henrikné Meizinger Katalin 46, Koch Henrik 47, Meizinger János 73 é." A név adatai szócikkes formában