Magyar digitális helynévtár

Adatai
1256:	*Gogy*	Gy. 1: 84	F. VII/5: 320	v.
1272/419:	*Gogy*	Gy. 1: 64, 84	TT. 1883. 210	t.
1279:	*Gayg [: Gagy]*	Gy. 1: 84	Sztáray I, 23	p.
1317:	*Gog*	Gy. 1: 84	F. VIII/2: 681, 234	v.
1319:	*Gog*	Gy. 1: 84	F. VIII/2: 681, 234	v.
1323/390:	*Gog*	Gy. 1: 84, 96		t.
1327/353:	*Gogy*	Gy. 1: 84	F. VIII/5: 180	de
1327>410:	*Gogy*	Gy. 1: 84		v.
1327>478:	*Gogy*	Gy. 1: 84		de
1332-5/Pp.Reg.:	*Gog*	Gy. 1: 84	Vat. I/1: 213, 318,
1332-5/Pp.Reg.:	*God*	Gy. 1: 84	Vat. I/1: 213, 318,
1332-5/Pp.Reg.:	*Gader*	Gy. 1: 84	Vat. I/1: 213, 318,
1348:	*Gogy*	Gy. 1: 84	Z. 2: 338	t., v.

Más nevei

Az adatok szócikkes formában

Gagy ’település Abaúj vm. Ny-i részén a Vasonca mellett’ 1256, 1272/419, 1327/353, 1327>410, 1327/478, 1348 (Z. 2: 338): Gogy, t., v., 1279: Gayg [: Gagy], p., 1317, 1319, 1323/390, 1332–5/PR.: Gog, t., v., 1332–5/PR.: God ~ Gader (Gy. 1: 84). Tőle D-re alakult ki Alsógagy. Előfordulásai Benkő szerint víznévi használatra utalnak (NT. 137–8). Vö. Gagyberet.

Névmagyarázat

Etimológiája nincs kellően tisztázva. Egy korábbi feltételezés szerint puszta személynévből keletkezett magyar névadással; vö. 1366: Johannes filius Gagy (KárOkl. 1: 278). Az alapjául szolgáló személynév talán szláv eredetű; vö. cseh Hod csn., le. God szn. (FNESz.). A szórványos előfordulású Gagy személynevek azonban későbbiek a helynévnél, s jobbára Gagyi-nak olvasandók — mondja BENKŐ. Véleménye szerint (vö. BENKŐ 1993: 55–6) a Gagy eredetileg víznév volt: a Vasoncá-nak vagy annak középső-felső szakaszának másik neve. A víznévi eredetet szerinte több tényező erősítheti: a környéken található számos Gagy- előtagú helynév (Gagyberet, vagy a későbbi Gagyapáti, Gagyvendégi — noha ezek Gagy település közelségére is utalhatnak), a mellette fekvő vidék szintén Gagy neve, továbbá az, hogy e vidéken valaha Gagy nevű várnép lakott (l. ehhez Gy. 1: 68 is), s végül a név Székelyföldön lévő megfelelőjének ugyancsak víznévi jellege (vö. BENKŐ 1993: 55). A név etimonja ez esetben ismeretlen: a személynévi származtatás víznévi előzmény esetén kevésbé jöhet számításba (uo. 56). A nyelvjárási gágy, gágya ’mocsaras terület’ vagy ’lapos, vizenyős terület, fiatal erdő’ főnévből való magyarázatot (vö. FNESz. Alsógagy) pedig szótörténeti és alaki szempontok miatt nem tarthatjuk valószínűnek (vö. ehhez BENKŐ 1993: 56). A név más vidékeken nem ismeretes. BENKŐ feltételezésének helyessége esetén újabb székely nyomokra bukkanhatunk Abaújban. A XIV. század elején már két faluból állt, vö. Alsógagy.