Nyomtatás Ördöngös Magyar nyelvű helynév Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén megye Karcsa településén. Adatai 1994 : Ördöngős s, sz, r *** 1863 : Ördöngős *** 1840 : Ördöngős *** 1839 : Ördöngős *** Toldalékos alakok - Más nevei Információk a helyről és a névről Nevéhez monda fűződik több változatban is, melyet az alábbiakban adok közre: 1. Az Ördöngős helyén valamikor egy mély tó volt. Ebben a tóban egy nagy sárkánykígyó élt. Ki-kijárt a tóból, és ha meglátott valamilyen élőlényt, azt megfogta és felfalta. Úgy annyira ment már a dolog, hogy a falusiak féltek arra menni. Egyszer egy garabonciás diák vetődött a faluba. A falu­siak elpanaszolták neki bajukat, erre a garabonciás meg­ígérte, hogy megszabadítja őket a sárkánykígyótól. Így is történt. Másnap reggel kiment az Ördöngős tó szélére, ott elővette a könyvét és abból elkezdett olvasni. Nem is kellett ezt tennie sokáig, mert egy idő múlva a sárkánykígyó kijött a partra. Mikor kiért, a garabonciás egy kantárt lökött a kí­gyó fejére, a hátára pattant és elment vele. A sárkánykígyó úgy hánykolódott alatta, hogy amerre elmentek, mindenfele nagy égiháború volt. 2. Itt is vót az Ördöngősbe egy sárkány. Hát eccer gyütt egy garboncás. nagy borulattal, osztán itt Karcsán leszállott. Hát tejet kért. Adtak is neki tejet. Hát azt mondta, hogy azért vót Karcsán a sok viharok, jegek, hogy itt van a/ Ördöngős tóba - annak is hivik a mai napig is - az Ördöngős tóba van ott benne egy sárkány. - Hát én azér gyüttem, azér a sárkányér. Hát jól jártak, hogy adtak tejet, mer ha nem adtak vóna, - aszondja - ak­kor itthagytam vóna megint. De így - aszondja - ne féljenek semmit, ezután mán nem gyön se jég, semmi zivatar nem lesz - aszondja - itt, mert az a sárkány az okozta mindég. Hát most én garboncás vagyok, hát én most elviszem ütet. Oszt azt mondja. E beszélte el a Nagy Gyuri bácsinak. Aszondja, hogy mikor felült a garboncos, odament oszt hozzávágta a kantárt, oszt felült a hátára, hát még a vizet is kirúgta a gödörbül. Amerre elment erre felfelé, döngött, zúgott, vágott, de a garboncásnak hatalma vót rá, ennek a garboncásnak, mer ez valahogy magyarázták, hogy a foggal születik ezek. Mer már az is elmaradt mán, az is régen. 3. Hogy az Ördöngős tó sásas meg nádas vót, a sás ter­mett benne, még ma is terem benne sás, de nád nem vót benne. És nevét, hogy ördöngős tó, azér kapta, hogy egy gyerek künn étetett a tóba, legeltette a marhát, hát egy foggal szüle­tett, hát jött egy nagy vihar,a agyerek nem érkezett mán a vihar elől hazahajtani és megbújt ott a szénaboglya tövébe Hát elvitte a vihar, mint hogyha valaki megfogta vóna a gyereket és elvitte, úgyhogy nem tanálták. Nem is jött vissza a községbe soha többet.Hát azér fogták rá, hogy Ördöngős tó, hogy elvitte onnat a, azt mondták garabonciás vitte el, mer garabonciás vót a gyerek, mer foggal született. Hát ilyenekre szokták rámon­dani az azelőtti öregek, hogy aki foggal születik gyerek, hogy az garabonciás. Aztat ezelőtt mindig, ha vihar jött, mindig becsukták az első házba és ott tartották addig, míg a vihar el nem múllott, addig nem engedték ki, hogy féltek, hogy elviszi a vihar, mer foggal született és ráfogták, hogy az garabon­ciás. A név adatai szócikkes formában