A kiválasztott település Téglás

A településen 343 különböző objektum visel nevet.

Bigecs Magyar nyelvű helynév Magyarországon Hajdú-Bihar Téglás településén. Adatai 1358: Bygech p. 1353: Bygech t. 1352: Bygech t. 1338: Bygheech p. 1331: Bygesd 1312: Bygeth 1300: Begech p. Toldalékos alakok - Más nevei Információk a helyről és a névről A középkorban elpusztult település pontos helye bizonytalan. Egyes kutatók szerint Hadház és Téglás között keresendő, mások a hajdúsámsoni határ délkeleti részén a Fazekas-heggyel azonosítják, de olyan véleményt is olvashatunk, amely a helynév feltételezhető közszói jelentése alapján a Hajdúhadház és Tamásipuszta között fekvő Ligettel, Liget-dűlővel tekinti azonosnak az egykori falut. A település a 12–13. század fordulóján tűnik fel az oklevelekben Bigecs (esetleg Bigécs) néven. A források a 14. század közepéig többnyire birtokként, illetőleg földként tesznek róla említést. A több ízben is előforduló Bygeth adatok vélhetően íráshiba eredményei lehetnek: a korabeli írásban a c és a t nagyon hasonló betűformák voltak, ennek folytán gyakran összetévesztették őket az írnokok. Az 1331. évi oklevél Bygesd névformája — hacsak nem tévesztés — a név végének az -sd képzővel való alkalmi felcseréléséről tanúskodik (az ‑sd képzős nevek nem voltak ritkák a régiségben; lásd pl. Kövesd, Segesd, Varasd stb.). A 14. század második felétől kezdődően a településnév nem szerepel az iratokban. A hajdani településnév magyarázataként többen is a bigecs közszóval való feltehető kapcsolatára utaltak, mivel a szó a helyi nyelvhasználatban ’elhagyott, puszta, megműveletlen terület’, illetőleg ’liget, gyümölcsöskert’ jelentésben egyaránt ismeretes. A közszó szórványosan a magyar nyelvterület más részein (főleg a Tisza vidékén) is előfordul, a fentiek mellett még ’a szőlőben lévő gyümölcsöskert’, illetve ’gazos terület’ értelemben. A bigecs földrajzi köznév eredetét nem ismerjük. A Bigecs helynév eredetileg minden bizonnyal valamilyen növényzettel borított földterület megnevezésére szolgált, amely aztán átvonódott az itt létesített falura is. Ilyen változási folyamattal más nevek kapcsán is számolhatunk, lásd például a Pallag szócikkét Hajdúhadház helynevei között. A bigecs ’liget’ jelentésére alapozva azonosította Lévai Béla a középkori Bigecs falut a mai Liget, Liget-dűlő nevű helyekkel. Az az érvelés azonban, amely pusztán a helynevekben előforduló szavak jelentésbeli kapcsolatára alapoz, e téren kevésbé lehet meggyőző. Bigecs nevű települést mindazonáltal sem a mai, sem a középkori Kárpát-medencében másutt nem ismerünk (volt viszont Bikecs a középkorban a Délvidéken, ennek eredetbeli összefüggése az itt tárgyalt névvel azonban további vizsgálatra szorul). A név adatai szócikkes formában 1358: Bygech, poss., 1353: Bygeth, t., 1352: Bygech, t., 1338: Bygheech, poss., 1331: Bygesd, 1312: Bygeth, 1300: Begech, poss.