Magyar digitális helynévtár

A kiválasztott vármegye

Abaúj

A vármegyében 450 különböző objektum visel nevet.

(Gu--ezpataka)

(Scomuch osofa)

Aba nagyút

Alsó-morotva

Arka

Aszú-patak

Aszú-Szartos

Bába szöge

Bálvány-kő

Bask

Baski-patak

Bisó pataka

Bocsárd pataka

Bőd

Bodófölde

Bölzse-patak

Bornanó pataka

Bózsva-fő

Bűd

Bűdi-eresztvény

Bükk-erdő

Bükk-patak

Csákány pataka

Cseb

Csíkfölde

Csipkebokor

Csonka tölgyfa

Csősz-patak

Dávid hida

Dékán gyümölcse

Deme földe

Domb

Ebleszk pataka

Egyházasgecse

Egyházasmislye

Egyházasszalánc

Encs

Eszebocsárd

Fáj

Fehérnyár

Fekete-erdő

Fekete-hegy

Felső-morotva

Felsőhutka

Felsőpocsaj

Felsőpocsim

Felsőtőkés

Felszántó

Felszebenye

Fony

Füzér-patak

Fűzi pataka

Gagy

Garabos-halom

Garadna pataka

Gard

Gard-[erdő]

Gata

Gerbece pataka

Golcsa-[havasok]

Gönyű pataka

Gyárfásfölde

Gyümölcsény

Hárs-patak-fő

Hegyes-hegy

Hideg-patak

Hilyó pataka

Hím

Hollóháza

Hosszú-hegy

Hrotló ? -patak

Ida

Idai nagyút

Izra

Jánostelke

Kán(y)ásfölde

Kánya-hegy

Karvalyos pataka

Kecseretelke

Kemence pataka

Kér

Keresztéte

Két-jó köze

Kietlen-aszó

Korlátfalva

Körtvélyes

Körtvélyes-hegy

Közép-ér

Középbárca

Középnémeti

Kupa

Lapos-bükk

Láz

Léh

Lengyelfalva

Lok

Marcelfalva

Maturus-rekettye

Mély-patak

Méra-horka

Mező farka

Mogyorós-berek

Mogyorós-patak

Mohos-patak

Nadályos-tó

Nagy-gyűr völgye

Nagyszántó

Nagyút alja

Nyihatatelke

Nyiznanó ? pataka

Ölyves-patak

Onga

Őzd

Papi

Pere

Péterbocsárd

Pisztrángos-patak

Pólyi nagyút

Poszpehfölde

Pőt erdeje

Pukuskháza ?

Rád

Rakolc pataka

Rás

Rásony völgye

Rekettyebokor

Romántelke

Sáp

Sáros-patak

Sáros-Rákos ?

Sebes-patak

Somogyi-Bódva-fő

Sötét-völgy

Szalók ? mocsara

Száraz-völgy

Szartos-tó

Szék-patak

Szekeres-völgy

Szekeresvölgye-fő

Szentmárton

Szenttrinitás

Szerencs-patak

Szikszó pataka

Szil

Szomolnok-fő

Szurdokbénye

Telek pataka

Tiburc(s)a-fő

Toka

Tövises-parlag

Tret(y)e-fő

Vajta Gordja

Váralja-rév ?

Váraskinizs

Vaszó ? pataka

Verbelice pataka

Vi(z)sla pataka

Vily

Vízfolyás

Zsarnó hegye

[Jászói-havasok]

[Kabalak…]

[Kassai-Nagy-hegy]

Tarca

a Hernád bal oldali mellékvize Abaúj vm.-ben, amely Zsadánynál ömlik a Hernádba, s Gönctől D-re Szikszóig a Hernád bal oldali kísérővize

Adatai
1249/355:	*Tarcha*		H. 7: 55	fl.
1261:	*Taarcha*		ÁÚO. 8: 12	fl.
1280:	*Tharcha*	Gy. 1: 39	O. II, 246, Smil. 40
1284:	*Tarcha*		HÁO. 37	fl.
1293/496:	*Tharcza*	Gy. 1: 39, 92, 145		fl.
1304:	*Tharca*	Gy. 1: 130
1312/357//475:	*Tarcha*	Gy. 1: 103	A. I, 264	fl.
1316:	*Tharcha*	Gy. 1: 87	Melczer 16-7	fl.
1317:	*Tarcha*	Gy. 1: 103	F. VIII/2: 48	fl.
1323:	*Tartha*	Gy. 1: 104	F. VIII/2: 425	fl.
1323:	*Tarcha*	Gy. 1: 103, 136	F. VIII/2: 398	fl.
1323/351:	*Tarcha*	Gy. 1: 136	A. II, 99	fl.
1325:	*Tarcha*	Gy. 1: 136		fl.
1326:	*Tarcha*	Gy. 1: 131		fl.
1326:	*Tharcha*	Gy. 1: 136	F. VIII/5: 158	fl.
1327:	*Tarcha*	Gy. 1: 104	F. VIII/3: 209	fl.
1327/328/378:	*Tarcha*	Gy. 1: 104, 136		fl.
1327/330/348:	*Tharcha*	Gy. 1: 136		fl.
1327/336:	*Tarcha*	Gy. 1: 104, 146		fl.
1327/373/762:	*Tarcza*	Gy. 1: 74		fl.
1327/378:	*Tharcha*	Gy. 1: 146		fl.
XIV.]:	*Tarcza*	Gy. 1: 136	SRH. II, 284

Más nevei

Tarca vize

Az adatok szócikkes formában

Tarca ’a Hernád bal oldali mellékvize Abaúj vm.-ben, amely Zsadánynál ömlik a Hernádba, s Gönctől D-re Szikszóig a Hernád bal oldali kísérővize’ (vö. Gy. 1: 39) 1249/355 (H. 7: 55), 1284 (HÁO. 37), 1312/357//475, 1317, 1323, 1323/ 351, 1325, 1326, 1327, 1327/328/378, 1327/336: Tarcha, fl. (Gy. 1: 39, 103–4, 126, 131, 136, 146), 1261: Taarcha, fl. (ÁÚO. 8: 12), 1280, 1316, 1326, 1327/330/348, 1327/378: Tharcha, fl. (Gy. 1: 39, 87, 136, 146), 1293/496: Tharcza, fl. (Gy. 1: 39, 92, 145), 1304: Tharca (Gy. 1: 130), 1323: Tartha, fl. (Gy. 1: 104), 1327/373/ 762: Tarcza, fl. (Gy. 1: 74, 136). Tarca vize néven is említik. – Vö. még Tarc(s)a.

Névmagyarázat

KISS LAJOS szerint bizonyára preszláv ősiségű indoeurópai folyónév, amely a görög τoρός ’hangos, gyors, fürge’ és az óind t#ráh ’átható, hangos’ melléknévvel tartozik össze. Etimológiailag kapcsolatban lehet a Felső-Tisza jobb oldali mellékvizének, a Tarac-nak a nevével. A magyarba szláv közvetítéssel került; vö. szlk. Torysa (FNESz., KISS LAJOS 1994: 5; 1999: 78). A legkorábbi oklevelektől kezdődően Tarca alakban szerepel. A szlk. alakból következtethetően az átvételkor *Tarica-ként kerülhetett át a magyarba (az sz ~ c megfelelés affrikációval magyarázható; vö. pl. KISS LAJOS 1995a: 5), ebből a két nyílt szótagos tendencia érvényesülése révén alakult ki a Tarca.

vissza