Magyar digitális helynévtár

A kiválasztott vármegye

Abaúj

A vármegyében 450 különböző objektum visel nevet.

(Gu--ezpataka)

(Scomuch osofa)

Aba nagyút

Alsó-morotva

Arka

Aszú-patak

Aszú-Szartos

Bába szöge

Bálvány-kő

Bask

Baski-patak

Bisó pataka

Bocsárd pataka

Bőd

Bodófölde

Bölzse-patak

Bornanó pataka

Bózsva-fő

Bűd

Bűdi-eresztvény

Bükk-erdő

Bükk-patak

Csákány pataka

Cseb

Csíkfölde

Csipkebokor

Csonka tölgyfa

Csősz-patak

Dávid hida

Dékán gyümölcse

Deme földe

Domb

Ebleszk pataka

Egyházasgecse

Egyházasmislye

Egyházasszalánc

Encs

Eszebocsárd

Fáj

Fehérnyár

Fekete-erdő

Fekete-hegy

Felső-morotva

Felsőhutka

Felsőpocsaj

Felsőpocsim

Felsőtőkés

Felszántó

Felszebenye

Fony

Füzér-patak

Fűzi pataka

Gagy

Garabos-halom

Garadna pataka

Gard

Gard-[erdő]

Gata

Gerbece pataka

Golcsa-[havasok]

Gönyű pataka

Gyárfásfölde

Gyümölcsény

Hárs-patak-fő

Hegyes-hegy

Hideg-patak

Hilyó pataka

Hím

Hollóháza

Hosszú-hegy

Hrotló ? -patak

Ida

Idai nagyút

Izra

Jánostelke

Kán(y)ásfölde

Kánya-hegy

Karvalyos pataka

Kecseretelke

Kemence pataka

Kér

Keresztéte

Két-jó köze

Kietlen-aszó

Korlátfalva

Körtvélyes

Körtvélyes-hegy

Közép-ér

Középbárca

Középnémeti

Kupa

Lapos-bükk

Láz

Léh

Lengyelfalva

Lok

Marcelfalva

Maturus-rekettye

Mély-patak

Méra-horka

Mező farka

Mogyorós-berek

Mogyorós-patak

Mohos-patak

Nadályos-tó

Nagy-gyűr völgye

Nagyszántó

Nagyút alja

Nyihatatelke

Nyiznanó ? pataka

Ölyves-patak

Onga

Őzd

Papi

Pere

Péterbocsárd

Pisztrángos-patak

Pólyi nagyút

Poszpehfölde

Pőt erdeje

Pukuskháza ?

Rád

Rakolc pataka

Rás

Rásony völgye

Rekettyebokor

Romántelke

Sáp

Sáros-patak

Sáros-Rákos ?

Sebes-patak

Somogyi-Bódva-fő

Sötét-völgy

Szalók ? mocsara

Száraz-völgy

Szartos-tó

Szék-patak

Szekeres-völgy

Szekeresvölgye-fő

Szentmárton

Szenttrinitás

Szerencs-patak

Szikszó pataka

Szil

Szomolnok-fő

Szurdokbénye

Telek pataka

Tiburc(s)a-fő

Toka

Tövises-parlag

Tret(y)e-fő

Vajta Gordja

Váralja-rév ?

Váraskinizs

Vaszó ? pataka

Verbelice pataka

Vi(z)sla pataka

Vily

Vízfolyás

Zsarnó hegye

[Jászói-havasok]

[Kabalak…]

[Kassai-Nagy-hegy]

Dió-köz

Abaúj vm.-ben Kelecsény határában lévő hely

Adatai
1294:	*Gyokuz*	Gy. 1: 39, 109	W. V, 105-6	via.

Más nevei

Az adatok szócikkes formában

Dió-köz ’Abaúj vm.-ben Kelecsény határában lévő hely’ 1294: per medium vie Gyokuz vocate (Gy. 1: 39, 109). Györffy Gyóköz-nek olvassa, és azonosítja a Két-jó közé-vel (Gy. 1: 39). Juhász (Tájn. 85) ugyanígy jár el.

Névmagyarázat

A dió (~ gyió) növénynévnek és a köz földrajzi köznévnek az összetétele. Az előtagban szereplő növénynév depalatalizációja a XIV. század elejétől kezdődően figyelhető meg, korszakunkban még a palatális gy-t tartalmazó változat jellemző (vö. BÁRCZI 1958: 136, illetve a HA. 1–2. és az OklSz. adatai). GYÖRFFY Gyóköz-nek olvassa, és azonosítja a Két-jó közé-vel (i. m. 1: 39). Ezen az állásponton van JUHÁSZ DEZSŐ is (1988: 85 Két jó köze), s a gyó hangalakot a j > gy affrikációval magyarázza. Feltevésüket azonban hangtani oldalról a jó és a dió ~ R. m. gyió ómagyar kori előfordulásai nemigen támogatják: a növénynév korai adatai gyo ~ gya [gyió ~ gyia] alakúak, a jó földrajzi köznév ugyanakkor egyetlen más esetben sem adatolható gy-vel kezdődő formában. Amennyiben adatunkban a R. m. jó ’folyó’ (TESz., EWUng. jó2) szavunkat látjuk, a hely vizek közötti területet jelöl, ténylegesen tájnévnek minő-sül (aminek JUHÁSZ is tekinti az olvasata, értelmezése alapján), s a területelnevezéseknek abba a csoportjába tartozik, amelyben a helynevek előtagja ’víz, folyó’ jelentésű köznév (vö. Érköz). Ha az előtagot dió-nak olvassuk, nem illeszthető be a tájnevek rendszerébe (vö. erről GYÖRFFY 1984: 387–8, illetve BENKŐ 1984: 405), azaz a Dió-köz helynevet mikrotoponimának tarthatjuk (a Csóka köze, Kerek-köz, Telekes-köz nevekhez hasonlóan).

vissza