Magyar digitális helynévtár

A kiválasztott vármegye

Abaúj

A vármegyében 450 különböző objektum visel nevet.

(Gu--ezpataka)

(Scomuch osofa)

Aba nagyút

Alsó-morotva

Arka

Aszú-patak

Aszú-Szartos

Bába szöge

Bálvány-kő

Bask

Baski-patak

Bisó pataka

Bocsárd pataka

Bőd

Bodófölde

Bölzse-patak

Bornanó pataka

Bózsva-fő

Bűd

Bűdi-eresztvény

Bükk-erdő

Bükk-patak

Csákány pataka

Cseb

Csíkfölde

Csipkebokor

Csonka tölgyfa

Csősz-patak

Dávid hida

Dékán gyümölcse

Deme földe

Domb

Ebleszk pataka

Egyházasgecse

Egyházasmislye

Egyházasszalánc

Encs

Eszebocsárd

Fáj

Fehérnyár

Fekete-erdő

Fekete-hegy

Felső-morotva

Felsőhutka

Felsőpocsaj

Felsőpocsim

Felsőtőkés

Felszántó

Felszebenye

Fony

Füzér-patak

Fűzi pataka

Gagy

Garabos-halom

Garadna pataka

Gard

Gard-[erdő]

Gata

Gerbece pataka

Golcsa-[havasok]

Gönyű pataka

Gyárfásfölde

Gyümölcsény

Hárs-patak-fő

Hegyes-hegy

Hideg-patak

Hilyó pataka

Hím

Hollóháza

Hosszú-hegy

Hrotló ? -patak

Ida

Idai nagyút

Izra

Jánostelke

Kán(y)ásfölde

Kánya-hegy

Karvalyos pataka

Kecseretelke

Kemence pataka

Kér

Keresztéte

Két-jó köze

Kietlen-aszó

Korlátfalva

Körtvélyes

Körtvélyes-hegy

Közép-ér

Középbárca

Középnémeti

Kupa

Lapos-bükk

Láz

Léh

Lengyelfalva

Lok

Marcelfalva

Maturus-rekettye

Mély-patak

Méra-horka

Mező farka

Mogyorós-berek

Mogyorós-patak

Mohos-patak

Nadályos-tó

Nagy-gyűr völgye

Nagyszántó

Nagyút alja

Nyihatatelke

Nyiznanó ? pataka

Ölyves-patak

Onga

Őzd

Papi

Pere

Péterbocsárd

Pisztrángos-patak

Pólyi nagyút

Poszpehfölde

Pőt erdeje

Pukuskháza ?

Rád

Rakolc pataka

Rás

Rásony völgye

Rekettyebokor

Romántelke

Sáp

Sáros-patak

Sáros-Rákos ?

Sebes-patak

Somogyi-Bódva-fő

Sötét-völgy

Szalók ? mocsara

Száraz-völgy

Szartos-tó

Szék-patak

Szekeres-völgy

Szekeresvölgye-fő

Szentmárton

Szenttrinitás

Szerencs-patak

Szikszó pataka

Szil

Szomolnok-fő

Szurdokbénye

Telek pataka

Tiburc(s)a-fő

Toka

Tövises-parlag

Tret(y)e-fő

Vajta Gordja

Váralja-rév ?

Váraskinizs

Vaszó ? pataka

Verbelice pataka

Vi(z)sla pataka

Vily

Vízfolyás

Zsarnó hegye

[Jászói-havasok]

[Kabalak…]

[Kassai-Nagy-hegy]

Izra

Abaúj vm.-ben a füzéri uradalom határában lévő tó, belőle ered a Kolbása patak

Adatai
1270/272:	*Isra*	Gy. 1: 40, 82	W. VIII, 255-8	stag.

Más nevei

Az adatok szócikkes formában

Izra ’Abaúj vm.-ben a füzéri uradalom határában lévő tó, belőle ered a Kolbása patak’ 1270/ 272: Isra, stag. (Gy. 1: 40, 82).

Névmagyarázat

Szlovák eredetű: a szlk. jazero ’tó’ szóból magyarázhatjuk. A szláv közszóból csaknem valamennyi szláv nyelvben alakult helynév; vö. szlk. Jazernica hn., cseh Jezero hn. stb. (ŠMILAUER, PřSlTop. 86, itt további szláv helynévi párhuzamok is). A szlovák Jazero névformából a magyar Izra hangalak kialakulása részben a szóvég hanghelyettesítésével (szl. szóvégi o > m. a), a két nyílt szótagos törvény működésével (Jazera > Jazra) magyarázható, részben pedig annak a — sporadikusnak tekinthető — szóeleji ja- ~ ju- ~ jo- > i- változásnak az eredménye (Jazra > Izra), amelyre a közszavak köréből is említhetünk néhány példát: juhász > ihász, jován > iván, jonkább > inkább stb. (vö. BÁRCZI 1958: 106, 132). Jezero ~ Jezera helynevekkel szláv nyelvterületen másutt is találkozunk (vö. ŠMILAUER, PřSlTop. 86). A tó mai magyar neve Izra-tó (adataihoz l. KOVÁTS 2000: 40, 153), amely másodlagos kiegészülés eredménye lehet. KISS LAJOS hibrid tauto-logikusnak nevezi az efféle helyneveket (vö. FNESz., KISS LAJOS 1979a: 233; 1995a: 18). A szlk. Izra a magyarból való visszakölcsönzés eredménye. A helynév idővel a tó mellett a környező kisebb területet is jelölte (l. KISS LAJOS 1979a: 233).

vissza