Magyar digitális helynévtár

Adatai
1270:	*Zelench*	Gy. 1: 141	W. XII, 13	t.
1270/272:	*Zalanch*	Gy. 1: 83, 141	W. VIII, 257	t.
1282:	*Scelench*	Gy. 1: 141	W. IV, 239	castr.
1282:	*Zalanch*	Gy. 1: 141	TT. 1883. 212	castr.
1282/379:	*Scelench*	Gy. 1: 141	Z. I, 51	castr.
1283:	*Zelench*	Gy. 1: 141	H. VI, 291, Reg. Arp. 3222	castr.
1283/297:	*Zelench*	Gy. 1: 141	Kub. I, 126	castr.
1285:	*Scelench*	Gy. 1: 141	F. V/3: 259	castr.
1287:	*Scelanch*	Gy. 1: 141	Reg. Arp. 3431	castr.
1299:	*Zelench*	Gy. 1: 141		de
1303/329:	*Zalanch*	Gy. 1: 141	F. VIII/1: 148ľ9	de
1327 :	*Zalanch*	Gy. 1: 101, 141	A. II, 325
1329:	*Zalanch*	Gy. 1: 141	F. VIII/3: 403	de
1330:	*Zalanch*	Gy. 1: 141	F. VIII/3: 507, 512-3	de
1331:	*Zalanch*	Gy. 1: 141		de
1332-5/Pp. Reg.:	*Salans*	Gy. 1: 141	Vat. I/1: 212, 353,	de
1335:	*Zalanch*	Gy. 1: 141	kiv.: A. I, 590	de
[1281]/416:	*Zelench*	Gy. 1: 141	F. V/3: 510, Kar. HH	castr.
[1300 k.]:	*Zelench*	Gy. 1: 141		castr.
[1330-34]:	*Zalarchi [: Zalanchi]*	Gy. 1: 141	reg.: F. VI/2: 349,

Más nevei

Szaláncalja

Az adatok szócikkes formában

Szalánc ’település és vár Abaúj vm. K-i részén Füzértől É-ra’ 1270, [1281]/416, 1283, 1283/297, 1299, [1300 k.]: Zelench, castr., t., 1270/272, 1282, 1303/329, 1327, 1329, 1330, 1331, 1335: Zalanch, castr., p., t., 1282, 1282/379, 1285: Scelench, castr., 1287: Scelanch, castr., 1332–5/PR.: Salans | ~i [1330–34]: contra Aegidium Zalarchi [: Zalanchi] (Gy. 1: 141). Osztódásával alakult Egyházasszalánc és Szaláncalja.

Névmagyarázat

Többféle etimológiája lehetséges. Tarthatjuk szláv eredetűnek: egy szlovák Slánec hn. [tkp. ’sós vizű forrás’] átvétele lehet. Hasonló helynevek szláv nyelvterületen másutt is találhatók; vö. szb.-hv. Slánac hn., ukr. Солонец hn. stb. (FNESz. Nagyszalánc). Keletkezhetett a helynév másrészt szláv eredetű személynévből is magyar névadással; vö. cseh Slanec szn. (FNESz. uo.). A szláv Slanec hangalakból a magyarban a néveleji mássalhangzó-torlódás bontóhanggal történő feloldásával, valamint kétirányú hangrendi kiegyenlítődéssel Szalánc és Szelénc lett (vö. KISS LAJOS 1995a: 17). A névvég — amelynek kialakulásában esetleg az -nc hangkapcsolatra végződő szavak, nevek analógiája is szerepet játszhatott — szlovák-magyar megfeleléssel magyarázható (szlk. -nьcь > m. -ánc ~ -énc). A település egy részét Szaláncalja-ként is említik. Történetileg összefügg a közelében fekvő Egyházasszalánc településsel.